A hely, amelynek múltja van.
A füredi Kiserdő (az Angolkert és a Fenyves)
Teniszpályáink Balatonfüreden az úgynevezett Kiserdőben fekszenek. Ez a káprázatosan szép és izgalmas terület évszázadok óta Balatonfüred társadalmi, kulturális életének egyik kiemelt színtere. A park története összefügg az 1702-ben Flasker András székesfehérvári seborvos és fürdős által alapított balatonfüredi savanyúvíz gyógyfürdő történetével.
A fürdő körül, az idők folyamán fasorok, parkok, kertek létesültek. Ennek keretében 1790-ben megnyílt a mai Kiserdő déli részét képező Angolkert, amit egyesek mulatókertnek is neveztek. 1792-ben a Magyar Hírmondóban megjelent vers költője hárs-, nyár- és szilfákkal beültetett Angolkertről írt, amelynek fáit Somogyból és a Bakonyból hozták. Az Angolkert kialakításának nem titkolt célja az volt, hogy a fürdő, illetve a fürdőtelep rangjához méltó környezetben tudja fogadni az ország nemeseit, előkelőit, s mint később kiderült, az uralkodóház tagjait is.
1877-től kezdődően észak felé, Pecz Ármin pesti műkertész tervei alapján, valamint Écsy József és László igazgatásával kibővítették az Angolkertet az un. Fenyvessel. Jalsovics Aladár, a kerek templom lelkészének leírása szerint "1877. november 14-én délelőtti 11 órakor ülteté el az első fenyőfát nagyságos Simon Zsigmond tihanyi apát úr az angolkert mögött elterülő új parkban. . Zászlók lengetése, mozsarak durrogása közt és szép közönség jelenlétében ment végbe az ünnepély."
A Kiserdő 1979. óta természetvédelmi terület, melynek területe kb. 10 hektár.
Az Angolkert funkciója 1831-ben jelentősen megváltozott, amikor Kisfaludy Sándor szervező munkájának eredményeként Balatonfüreden, az Angolkert szélén felépült a Dunántúl első, egyben Magyarország harmadik kőszínháza, amit aztán 1878-ban lebontottak.
Kiegyezés korából való fotográfia és rajz
A színház bejárati oszlopcsarnokának a kőoszlopai, melyeket Festetics László keszthelyi nagybirtokos adományozott a színházépítéshez, mint emlékmű ma is láthatók a teniszpályák déli oldalán. 1841-ben az Angolpark közepén, a mai teniszpályák helyén építették fel a nyári színkört, azaz az Arénát, amit 1863-ra átépítettek és lefedtek. Ezzel az Aréna és az Angolkert Balatonfüred pezsgő társadalmi életének egyik központjává vált.
A balatonfüredi színpadon rendszeresen fellépett a hazai színésztársadalom színe-java. Színpadra lépett itt Déryné, Jászai Mari, Laborfalvi Róza, Blaha Lujza, Prielle Kornélia, Szerdahelyi Kálmán, id. és ifj. Lendvay Márton és még sokan mások. A nézőtéri publikum sem kevésbé ismert emberekből állt. Tapsolt itt Jókai Mór, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Oscar Wilde, Eötvös Károly, Gustav Mahler és Vaszary Kolos hercegprímás is. 1852. június 29-én kedden pedig I. Ferenc József császár népes kíséretével e helyen tekintette meg a "Csikós" c. népszínmű első felvonását.
A Kiserdő fái között a magyar történelem nagyjai, ismert színészei, írói, a kor szépasszonyai sétáltak, a mai teniszpályák helyén álló színpadon játszottak, az itteni nézőtéren tapsoltak. Teniszpályáink minden négyzetcentije történelmi emlékhely, nemzeti szentély.
A balatonfüredi teniszélet
A balatonfüredi teniszsport története egyidős a tenisz magyarországi történetével. Már 1887-től rendeztek itt zártkörű versenyeket. A Stefánia Yacht Egylet 1890. július 23-án és 24-én rendezett versenyét Széchenyi Alice, Széchenyi István unokája nyerte. Széchenyi Alice szobra Budapesten a Nemzeti Múzeum előtt látható, ugyanis Stróbl Alajos róla formázta meg az Arany János szoborcsoport nőalakját. Abban az időben a Stefánia Yacht Egylet pályái a mai Vitorlás presszó mögötti területen feküdtek. A Vitorlás épülete pedig az Egylet clubháza volt.
1892-ben Rudolf trónörökös özvegye, Stefánia főhercegnő, míg 1891-ben és 1894-ben Pálffy Paulina grófnő lett a győztes. Ezt az utóbbi versenyt nyilvánították utólag az első hivatalos nyílt magyar teniszbajnokságnak és így Pálffy Paulinát az első magyar bajnoknak. Ennek a versenynek a 100. éves évfordulóján avatták fel a teniszpályánk mellett álló, erre emlékező centenáriumi emléktáblát.
Pálffy Paulina a korabeli híradások szerint a Monarchia egyik legjobb versenyzője volt. Angol edzővel, bécsi palotákban épített fedett pályákon gyakorolt, s a leírások szerint erős fizikumával, de hihetetlen könnyed mozgásával kerekedett felül ellenfelein. Érdekesség, hogy az 1894-es versenyen hét férfi versenyzőt megelőzve lett magyar bajnok.
Lapok a balatonfüredi teniszezés történetéből >>
A Club története
Balatonfüred Gyógyhelyi Bizottsága 1935. március 29-én döntött arról, hogy az Angolkertben álló nyári színházat, az Arénát lebontják, s a helyére a korabeli híradások szerint is "országos viszonylatban is egyedülálló" teniszpályákat építenek. Ezzel egy időben alakult meg a Balatonfüredi Tennis Club is. A "Balatonfüredi Tennis Club alapszabályai" c. dokumentum szerint 1935. március 31-én volt az alapszabályt jóváhagyó közgyűlés, amit némi módosítás után a Magyar Királyi Belügyminisztérium miniszteri tanácsosa 1935. szeptember hó 12-én hagyott végleg jóvá.
Az alapítók közül ki kell emelnünk Dr. Forintos László szolgabírót, a Club főtitkárát, akinek áldozatos szervezőmunkája nélkül nem alakulhatott volna meg a Club, nem épülhettek volna meg a pályák.
Az alapítók közül, a teljesség igénye nélkül itt sorolunk fel néhány balatonfüredi lakóst. Dr. Mesterházy Ferenc, Dr. Mesterházy Ferencné, J. Kovács Béla, J. Kovács Béláné, Kosztolányi Károly, Dr. Segesdy Ferenc, Csemba Kálmán, Dr. Miklovitz Dezsőné, Dr. László Gáborné, Országh Istvánné, Wickerhauser Oszkárné, Kenyeres Nessy, Polgár Sári, Novák Micike, Novák Ilus, Sebesta Erika, Szuhács Marika. Mint látjuk nem csak az első magyar bajnok volt nő, de az alapítók közül is sokan.
A pályák ünnepélyes avatására 1935. június 27-én, csütörtökön délután 4 órakor került sor. A Balatonfüred c. újság 1935. június 22-i számában azt olvashatjuk, hogy "Az új pályák mellett árnyas tribünök, valamint sok szórakozási lehetőséget nyújtó- öltözőkkel és társalgóval bíró- Clubház áll a tagok és hozzátartozóik rendelkezésére." (A Clubház ma is áll a Kiserdőben, de az államosítás, valamint a legújabb privatizáció után az nem került vissza a klubhoz.)
Az "igazán lelkes és magasröptű, sok finom humorral telt" avatóbeszédet Dr. Strommer Viktorin tihanyi apát mondta, míg az esemény fővédnöke Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter úr volt. Ezután diákok tartottak bemutatót, majd versenyzők csaptak össze egy bajnokság keretében. (Szigethi, Ferenczy, Friedrich, Zichy, Macsuha, Straub)
Az esemény fontosságát és rangját jelzi, hogy a résztvevők a kor legjobb magyar teniszezői voltak. Az alábbiakban bajnoki eredményeik feltüntetésével tisztelgünk előttük.
| Szigethi (Schmidt) Ottó | magyar országos bajnok | egyesben | 1935. 1936. 1938. 1947. |
| párosban | 1936. 1937. 1945. 1946. | ||
| vegyesben | 1936. 1938. 1947. | ||
| magyar nemzetközi bajnok | egyesben | 1936. | |
| párosban | 1936. 1937. 1946. 1947. | ||
| vegyesben | 1935. 1936. 1946. 1947. | ||
| Ferenczy Emil | magyar országos bajnok | párosban | 1935. |
| vegyesben | 1934. | ||
| Frigyesi Friedrich Tibor | magyar országos bajnok | párosban | 1935. |
| vegyesben | 1935. 1939. | ||
| Zichy Imre | magyar országos bajnok | párosban | 1931. 1932. 1934. |
| magyar nemzetközi bajnok | párosban | 1931. 1932. | |
| vegyesben | 1931. | ||
| Straub Elek | magyar országos bajnok | vegyesben | 1933. |
A pályákon és a clubházban a világháborúig nívós tenisz és társadalmi élet zajlott. A 30-as és a 40-es években még magyar bajnokságot is rendeztek a Clubban.
A második világháború alatt a pálya részben elpusztult, illetve az itt állomásozók más célra alakították át. Salakos röplabda és kézilabda (foci?) pályának használták.
Az 50-es évek második felében az Állami Kórház néhány dolgozója, valamint lelkes balatonfüredi sportemberek újra alkalmassá tették a pályákat teniszezésre. Ekkor alakult meg a Tanács jóváhagyásával a Balatonfüredi Petőfi Sportkör, mely azóta is a pályák üzemeltetője.
A mostoha körülmények mellett az is nehézséget okozott, hogy a régi clubházat nem kapta meg (vissza) a Sportkör. Radnóti István megyei tanácselnök segítségével, aki támogatta a füredi teniszsport újjáéledését, épült aztán egy kis "mindenes" faház, ami szertárként és "klubházként" is funkcionált.
Ebben a "hőskorban" a tagság lelkesedése volt az egyik legnagyobb erő, ami előrevitte a teniszéletet. A teljesség igénye nélkül említünk meg néhány nevet a hőskorból. Dr. Horváth Mihály (Misi bácsi), Fazekas László, Dr. Ludvigh Károly, Dr. Erdélyi Kálmán, Felhőfalvi László, id. Bakonyi István, Dr. Székely Gyuláné (Éva néni) és még sokan mások.
A Sportkör tagságának lelkesedéséből, valamint szponzorok segítségével a 90-es évek közepén felépült az új klubház, kiépült a saját vízellátás és az automata locsoló-berendezés, valamint két pálya villanyvilágítást is kapott.
Néhány éve pedig már télen sem szünetel a játék, mert két pályát sátorborítás mellett tudnak a sportköri tagok használni.
